Bejelentkezés

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról 

 

Időpont: 2019. okt. 4.

Helyszín: Békéscsaba, KOLLABOR Élményközpont

 

Téma: A kézművesség és a vizuális kultúra oktatása

A tanulmányúton a KOLLABOR vezetője, munkatársai bemutatták a szervezet működését, miben más és milyen eredményeket értek el az eddigi működésük során. Olyan korban élünk, amikor nagyszerű innovatív lehetőségek állnak előttünk, de ehhez fontos megismerni egyedi készségeinket, képességeinket. A Kollabor a felfedezéshez és tapasztalati tanuláshoz nyújt közösségi alkotóteret, szakmai támogató közeget, élménypedagógiai alapokra épülő szakkörök, workshopok keretében. Egyre több fiatal és érdeklődő felnőtt számára biztosítanak lehetőséget gyakorlati tanulásra. A tiszta technológiás térben a 3D nyomtatással, mikroelektronikával, robotikával, valamint ehhez kapcsolódóan az okos otthonok és okos városok világával ismerkedhetnek az érdeklődők. A DIY (Do it yourself) műhelyben lehetőség van barkácsolásra, lézervágásra- és gravírozásra, valamint CNC marásra is.

Ezek a technológiai eszközök a modern XXI. századi kézműves kultúra és így a közművelődés részei, amit alátámaszt az a tény is, hogy a közösségi tér a Békés Megyei Könyvtár épületében kapott helyet.

A gyakorlati tevékenység mellett fontos szempont a szemléletformálás, a ízlés formálás.

Az élményközpont használatának másik fontos feladata a közösségi műhely funkció, amely során.

A tanulmányutat a résztvevők tartalmasnak és a jövőre nézve iránymutatónak értékelték és kinyilvánították további együttműködési szándékukat.

A kulturális alapú gazdaságfejlesztéshez vannak szép számmal közös hagyományok és azonos értékek, amelyeket határoktól függetlenül össze tudunk kapcsolódni egymással. Ezek az összekapcsolódások azt jelenthetik, hogy Kárpát-medencei kiterjedésű fejlesztési projekteket, programokat vagyunk képesek kezdeményezni. Ilyen fejlesztési program például az ipari kenderre épülő népi kézművesség és közösségépítés. Miért tekinthető ez jó példának? Mindenekelőtt azért, mert ez a napjainkra az egész térségben háttérbe szorított, termesztésből kivont növény, illetve ennek nagy számú feldolgozott, természetes alapanyagból készíthető korszerű terméke – élelmiszerként, gyógyszerként, öltözetként, lakótérként, sokféle berendezési tárgyként, környezetvédő autóként és még számos más formában felhasználva, döntően kézműves termékekkel – jelentősen képes hozzájárulni az egészséges élet feltételeihez. Másrészt az ipari kender termesztésével jelentősen megnő a termőföld jövedelemtermelő képessége, melynek alátámasztására gyakorlatban is igazolt konkrét számítások állnak rendelkezésre. Továbbá ennek a növénynek nemcsak gazdasági jelentősége van, hiszen hosszú évszázadokon keresztül kultúramegtartó, kultúraközvetítő és közösségszervező, közösségépítő szerepet is betöltött.

Az elmúlt években elkötelezett és felkészült szakemberek egyre bővülő munkaközösségével sikerült feltárni és előkészíteni a korszerű kendergazdaság felépítésének – benne az érintett kézműves területek fejlesztésének - komplex feltételrendszerét, mely több, egymással összefüggő projekt eredménye. Egyrészt megvalósult egy összehangolt termesztési és feldolgozási mintaprojektet Észak-Magyarországon és Romániában (Hargita, Kovászna és Maros megyében). Ennek célja, a tapasztalatszerzés volt, meg kellett vizsgálni, hogyan termeszthető az ipari kender eltérő feltételek között. Másrészt a kenderrost textilipari feldolgozási mintaprojekt is elindult, mely már közvetlenül a népi kézművesség egyik fontos területe. Nem valószínű, hogy a következő időszakban vissza kell térnünk az egykori 19. századi termesztési és textilipari feldolgozási módszerekhez, hanem új technológiákat, új feldolgozási módszereket kell majd alkalmazni a régiek újraalkotásával. Tehát nemcsak a hagyományként élő tudásnak a felelevenítéséről és újratanításáról kell beszélnünk, hanem a jelenkorban képződő új tudást is össze kell gyűjtenünk, és ezt az új tudást kell hálózati együttműködéssel kiterjesztenünk, közzétennünk az érintett régiókban. A harmadik kezdeményezés az ipari kenderre épülő népi kézművesség és közösségfejlesztés módszertani megalapozását szolgálta. Ennek eredményei, tudástartalmai egy kiadványban lettek közzétéve, mely rendszerezi, csoportosítja az ipari kenderből előállítható kézműves termékeket. Ezzel megalapozásra került az egész termesztési-feldolgozási rendszer: összegyűjtöttük azokat a tudáselemeket, amelyek már most léteznek, és ezeket új típusú tudásmegosztó, tudásközlő formákba helyeztük

Egy következő projektben olyan műhelymunkák és konferenciák kerültek megrendezésre, melyek a fenti folyamatot kiszélesítették és egyre több partnert kapcsoltak be Magyarországról és a szomszédos államokból, első sorban Szlovákiából és Romániából. Egy következő kezdeményezésben pedig már egy konkrét foglalkoztatási modell jött létre az ipari kender termesztésére és feldolgozására Észak-Magyarországon, illetve a Dél-Alföldön. Azokkal a gazdákkal, akik kendert termesztenek, illetve azokkal a kézművesekkel, akik már most kender alapanyagból készítenek termékeket, vagy pedig nyitottak erre.

A kenderalapú népi kézművesség ujjászervezésének – mint kulturális alapú gazdaságfejlesztési mintaprogramnak - két egyidejű alapfeltétele van: a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag előállítása, valamint korszerű, piacképes népi kézműves termékek készítése. Ugyanakkor meghatározó jelentőségű a létrehozott termékek marketingje, s ennek eredményeként piaci pozíciója, hiszen az értékek gazdasági hasznosulását meghatározóan ez befolyásolja. Ezért ebbe a fent bemutatott fejlesztési folyamatba illeszkedik, ezt egészíti ki jelen projekt alábbiakban bemutatásra kerülő kutatási tevékenysége, mely a vizuális kultúra, a képi megjelenés színvonala, minősége szempontjából vizsgálja a népi kézművesség helyzetét, illetve továbbfejlesztésének lehetőségeit a két célterületen, Magyarországon és Romániában.

Kultúra és gazdaság kölcsönhatásának különleges, eddig kellően nem hangsúlyozott jelentősége van Magyarországon és a környező államokban, különösen a jelenleg határokkal elválasztott, ugyanakkor egykor szervesen összetartozó régiókban. Határokon átívelő kulturális és közösségi alapokon működő gazdaságfejlesztési program még nem indult, ezért különösen fontos a szerepe azoknak a kezdeményezéseknek, melyek konkrét célja a perifériára szorult térségek felzárkózásának segítése a kulturális értékek gazdasági hasznosulása által. Az értékek ugyanis képesek megtartó erővé válni, képesek a helyben maradást és a gyarapodást szolgálni. Ezt a megközelítést ki lehet, és ki kell vetíteni a Kárpát-medencében az egymással szomszédos államokra, különösen a közös elveken nyugvó fejlesztéspolitika által érintett európai uniós tagállamokra. Így jutunk el a kulturális alapú gazdaságfejlesztéshez, mint érték- és közösségközpontú tevékenységhez. Ebben nem egyszerűen arról van szó, hogy összegyűjtjük és közzétesszük a kitűnő példákat (az ún. „jó gyakorlatokat”) – mely persze önmagában is rendkívül fontos, hasznos és szükséges tevékenység –, hanem ezt meghaladva, tapasztalatainkat és főleg erőforrásainkat egyesítve, innovatív, komplex összehangoló tevékenységgel határokon átívelő fejlesztési programlehetőségeket tárunk fel és indítunk útjukra.

A lehetőségeink első sorban abból fakadnak, hogy a különböző államokban, régiókban élő közösségek rendelkeznek azonos értékekkel, hagyományokkal és ezekre az azonos értékekre, hagyományokra építve határokon átívelő, kulturális alapú gazdaságfejlesztési programok indíthatók, melyekben tevékenységüket azonos célok érdekében végző, azonos értékeket, hagyományokat átörökítő közösségek innovatív fejlesztési együttműködése valósul meg az adott tevékenység megújítása, korszerűsítése érdekében.  A feltételek létrejöttek ahhoz, hogy a Kárpát-medencében élő közösségeknek azonos, értékalapú fejlődési jövőképe és nagy, közös fejlesztési céljai is legyenek

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

Időpont: 2019. augusztus 29-30.

Helyszín: Békéscsaba, Studio Raw műhely

Téma: Kreatív Film Stúdió tevékenységének megismerése

A tanulmányút első napján a Studio Raw műhely, mint kiválasztott kreatív film stúdió szakemberei bemutatták a filmgyártás alapjait, a témaválasztás módszereit, valamint az elmúlt évek referenciafilmjeit az ún. imázsfilm műfajban, különös tekintettel a vidéki kézműves területre és a népi kultúrára. Ismertették a vizuális megjelenés filmalkotásban jellemző szakmai fogásait, megoldásait, melyeket az intellektuális hatás mellett az emocionális hatáskeltés, az élmény kiváltásának érdekében fejlesztettek és alkalmaznak.

A tanulmányút második napján az előző napon látottak alapján a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány, a székelyudvarhelyi Magyar Gyökerek Egyesület és a nagykaposi Csemadok Szervezet által delegált szakértők tájékoztatást adtak a saját tevékenységükben eddig alkalmazott mozgókép típusú megoldásokról, ezek tapasztalatairól, hatásáról.

Ezt követően a Studio Raw szakembereivel a tanulmányút valamennyi résztvevője konzultációt folytatott a mozgóképes megjelenítés konkrét lehetőségeiről az egyes partnerszervezetek tevékenységének szempontjából.

Megállapításra került, hogy a jövő nagy lehetősége az ún. imázsfilm, vagy élményfilm műfaj alkalmazása a népi kézműves és népi kultúra tevékenységek érzelmi alapú megjelenítésének érdekében. Mivel ezen a területen a Studio Raw szakemberei úttörő munkát végeznek innovációs tevékenységükkel, ezért a tanulmányutat a résztvevők rendkívül tartalmasnak és a jövőre nézve iránymutatónak értékelték és kinyilvánították további együttműködési szándékukat.

A Guzsalyas Alapítvány hatása a térség kézműves mesteremberek jelenlétére és oktatói folyamatokra (Formális, non-formális oktatási rendszerekben): 

Játszóházvezetői tevékenységek:

  1995-ben a Guzsalyas Játszóház beindításakor a játszóház, mint tapasztalaton alapuló oktatási forma ismeretlen volt. E fogalom bevezetése, megismertetése a munkatársakra hárult, valamint a táncházakban a népi gyermekjátékok (énekes, vonulós, sportos) oktatása, amivel a gyermektáncházban ismerkedhettek meg a gyermekek, azok szülei és pedagógusok, az óvodai oktatási rendszer hiányossága volt. Ezt a hiányosságot felismerve az óvodai pedagógusok felkérésére mozgásos, énekes gyermekjáték- és kézműves foglalkozásokat ajánló programot dolgoztak ki óvodai csoportok számára. A kezdeti nehézségek után, az óvodai módszertani napok egyik tematikája az óvónők által bemutatott (többnyire a Guzsalyas munkatársaitól elsajátított) népi gyermekjátékok lettek. Idővel több betanító jelent meg Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyéből, a Háromszék Táncegyüttes munkatársai  is külső betanítókként dolgoztak az óvodákban, kisiskolás osztályokban. Az Erdélyi Magyar Néptánc Szövetséggel együttműködve pedagógusok számára játszóházvezetői képzés anyagát dolgozták ki, ami népi gyermekjáték, néptánc, kézműves foglalkozások ismeretanyagot foglaltak össze, kisgyerekek számára oktatható módszertanban. Ezt a szakanyagot, kisebb módosításokkal akreditálta a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, így a pedagógusok beiktathatták a tanügyi pontrendszerbe.

A Guzsalyas Alapítvány programajánlatát - kézművesség, népi ünnepkörökhöz kötődő rendezvények - a Tanulók palotája is átvette, valamint az egyházak mellett működő (vasárnapi iskolák) gyermekprogramok vezetői is.

Kézművesek megjelenése Sepsiszentgyörgyön: Az utóbbi 10-15 évben egyre nagyobb számban jelennek meg vásárokban, rendezvényeken, azok a kézművesek, akik a Guzsalyas Alapítványnál rövidebb, hosszabb ideig tanultak, főként fazakasok és nemezkészítők, de olyan tűzzománc - készítő is van aki az alapokat ott tanulta meg. 

Érdekességként: a 2019 évi Kovászna Megyei Orvosi Kamara által szervezett  XIV. Háromszéki Orvosnapok alkalmával ajánlott szabadidős tevékenységként, szellemi kikapcsolódásként a résztvevő orvosok közül kerámia és tűzzománc kiállítást szerveztek, azok az orvosok, akik a Guzsalyas Alapítvány tanfolyamaira járnak.

KÖVETKEZTETÉSEK,

AJÁNLÁSOK:

  1. Úgy építeni ki  tevékenységet, hogy az a közösség része, beilleszkedő eleme legyen
  2. Csak minőségi terméket ajánljon, a kézműves termékek előállítása hosszas folyamat, de a minőségi munka megtalálja a fizetőképes vevőkört.
  3. Folyamatos önképzés, szervezett formában vagy egyénileg.
  4. Legyen fogékony a megjelenő igényekre, de úgy , hogy az ne hasson ki a termékek minőségére.
  5. Őrizze meg függetlenségét a szabad alkotás lehetősége miatt. 
  6. Használja a technika adta lehetőségeket, újításokat, amik lehetővé teszik a munkafolyamatok felgyorsítását, de úgy, hogy az ne veszítse el kézműves jellegét.

Alkategóriák